Szűrd meg az ötleteidet a szűk keresztmetszet szerint. A tartalommarketing stratégia alapja: erőforrás tervezés.
Dióhéjban erről lesz szó:
A cikksorozat végére megismered és tartalmakkal képes leszel befolyásolni a vásárlód útját, nem kell többé fogalomtalanul, öncélúan posztolgatnod, mert lesz egy rendszered.
A tartalomstratégia 3 tényezőjével nem csak kategorizálod, de sorrendbe is állítod a tartalmaidat. Ebben a részben az erőforrásaid feltérképezése kap fókuszt.
A tartalmak erőforrásigényével jobb tisztában lenni, ez alaján fel tudsz állítani egy rangsort és végre nem érzed majd, hogy csak vesztegeled az idődet a tartalmakra.
A tartalommarketing stratégiád 3 alaptényezőjéből kettőt már megismerhettél, korábbi bejegyzésekben szó volt a vevőid megismeréséről és a mérőszámok fontosságáról. Az utolsó pedig az erőforrás vagyis az időd és a pénzed. Azért maradt ez utoljára, mert ez a nézőpont kicsit kizoomol a részletekből, átláthatóbbá teszi az összefüggéseket.
Melyik platformra mennyit áldozzak?
Nagyszerű kérdés, egyáltalán melyik platformot válaszd: amelyikben ügyesebb vagy, vagy amelyik kifizetődőbb? Ha tartalommal kereskedsz, akkor nem szabad a harmadik feles platformokra építkezned, akkor a prioritásod egyértelműen a tartalmad lelőhelye. Ha például a weboldaladon értékesíted az online szolgáltatásaidat, akkor a weboldalad erősítése kell, hogy prioritást kapjon és nem az esetelegesen forgalomterelésre alkalmas Facebook vagy Youtube. Ezzel nem azt mondom, hogy azzal foglalkozni sem kell, csak ötletelésben, időbeosztásban, pénzben elsődlegesen a weboldaladra kell fókuszálnod.
Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha pl. offline szolgáltatást, terméket próbálsz promózni. Ilyenkor ki kell választanod azt a domináns platformot, amit a vevőid jellemzően használnak, oda kell összpontosítanod a figyelmet és onnan kell invitálnod őket a platformra jellemző formátumokkal. Egy étterem esetében ez lehet a google maps például, ahol extra figyelmet kap a vélemények gyűjtése, gondozása. Emellett másodlagossá válhat például a vicces TikTok videó. Vagy ha inkább a Google keresés a domináns, pl. zárjavítás, akkor nincs mese, a kulcsszó alapú tartalomgyártásra kell ráfeküdni.
Ötletek rangsorolása
Több olyan kreatív embert ismerek, akikből dőlnek az ötletek, még ki is dolgozzák őket jobb esetben írásban, de legalább fejben, viszont a megvalósítás valahogy elmarad a fontosabb dolgok miatt. Ezek a barátaim tudják jól, hogy az ötlet ajándék, de priorizálás nélkül frusztrációt is előidézhet. Az ilyen emberek gyakran érzik magukat tehetetlenül stresszesnek azért, mert annyi mindent kigondoltak, annyi minden áll még előttük. Szinte bénítólag hat rájuk, hogy a fejlődés lassabb, mint az ötletgyár termelése, a kudarcukat is néha ennek tudják be. Pedig koránt sincs így. Számukra a legjobb tanács, hogy legyen egy vezérelvük, egy struktúrájuk, amibe be tudják kategorizálni az ötleteket. Legyenek megválaszolandó kérdéseik, amik alapján beskálázzák a tartalom fontosságát.
Adok tippet erre a három kérdésre:
1) Az ötleted szolgálja az üzleti céljaidat?
Van a terméked vagy szolgáltatásod, aminek értékesítésében vagy érdekelt. Ezekhez kapcsolódóan már a fejedben kell lennie bizonyos tartalmi pilléreknek. Ezek a központi témák vagy témakörök, amelyekre a márkád a tartalomkészítés során összpontosít. Funkciójuk, hogy struktúrát biztosítanak, megkönnyítve a márka értékeivel és céljaival összhangban lévő tartalmak tervezését, létrehozását és terjesztését.
A tartalmi pillérek biztosítják a következetességet a tartalmaidban. Az erős márkamegjelenés kialakításához ez elengedhetetlen. Vagyis az üzenet, hangnem, stílus mindig következetesen ugyanaz. Ez segít bizalmat építeni a közönségben, és megkönnyíti számukra, hogy felismerjék a márkát, és elköteleződjenek iránta.
Ezen túl azért nagyon hasznos egy pillérrendszer, mert a tartalomkészítési folyamat általuk kevésbé hasonlít egy káoszhoz, ezek a cölöpök adják meg a vázát az egésznek, ezekkel veheted fel a versenyt a többiekkel. Vagyis a fő kérdés, hogy az ötleted besorolható az előre meghatározott 4-5 tartalmi pillér alá vagy sem?
2) Az ötleted releváns a célközönséged számára?
Itt leginkább arra gondolok, hogy ha a trend még aktív szakaszában csatlakozunk, akkor az releváns, de ha lemaradtunk róla, utólag próbálunk felszállni rá, az nem feltétlenül kifizetődő. Ha nem tudsz annyira ezekre a trendekre figyelni, kövess olyan tartalomgyártókat, akik viszont élen járnak benne. Így te is meglovagolhatod a hullámokat.
Relevánsnak maradni fontos, de amíg nincs meg egy erős, kiépített tartalmi bázisod, addig a rangsorolásban ez másodlagos. Fókuszálj előbb arra a 10-15 témára, amit minden vevőd fontosnak talál, ezek legyenek az örökzöld tartalmaid vagy a teljesen egyéni, de megkerülhetetlen alaptartalmaid, utána kezdd el színesíteni a repertoárt a releváns üzenetekkel.
Ha példán kéne bemutatnom, akkor úgy nézne ki: marketing szövegíróként beleállnék a trendi chatGPT diskurzusba, miközben a weboldalamon még nincs nyoma annak, milyen jellegű szövegekben értem el eredményeket. A vélemény trendi és figyelemfelkeltő, de az eredmények adják el a szolgáltatást.
3) Tisztában vagy azzal, mennyi idő/pénz a tartalom előállítása?
Ha jól sejtem, ez a legérdekesebb része ennek a blogbejegyzésnek. Honnan tudnád, hogy mennyi idődet veszi el az ötlet kidolgozása? A rutin alapján már akár érezheted is, de még jobb, ha van egy listád, amit egyszer leírsz, és ezzel a tudatosság lépcsőfokán egyet fel is léptél. A kreativitást nem jó kilóra mérni, de pl. egy énekes is előre jelzi a stúdiónak, hogy mennyi ideig kívánja bérbe venni a teret. Nem minden remekmű készül így, ez számomra is egyértelmű, hiszek a spontaneitásban, de amiről én beszélek az a tervezés. Egy alap, egy keret. A legtöbb ember számára ez nem kalitka, hanem hatékonyság. Egy magasabb színvonalú konyhán minden kiskanál helye tökéletesen meg van tervezve, minden mozdulat ki van számítva, be van gyakorolva, a kreativitás nem az üzemeltetés rendszerének a része, de az üzemeltetés rendszere tartja kordában az erőforrások felhasználását, hagy teret a kreativitásnak.
A különböző tartalomtípusok előállítási költsége és időigényessége jelentősen változhat a típustól, a tartalom hosszától és a minőségi elvárásoktól függően. Itt a lista, amit kiegészíthetsz kedvedre.
Szöveges tartalom (pl. blogbejegyzések, cikkek):
Előállítási költség: Alacsony (fotók, grafikák esetén)
Időigényesség: Közepes (írási idő, kutatás)
Hatás: számomra, aki szövegekkel dolgozik a tartalommarketing alapja a blog és a hírlevél, úgyhogy ez a leghatásosabb eszközöm; egy rövidebb cikknek kb. 2 órát kell adni, hosszabb, szakértői pedig lehet akár 4-5 óra is.
Fotó és grafika készítése:
Előállítási költség: Alacsony (fotók esetén, a grafikák már drágábbak)
Időigényesség: Alacsony (ugyanaz, mint előbb)
Hatás: erősebb hatása van a képnek, mint a szövegnek, így ez mindig prioritást kell, hogy élvezzen, egy klassz okostelefon és jó szem kell hozzá, valamint jusson eszedbe, hogy fényképezz ;)
Infografika:
Előállítási költség: Közepes
Időigényesség: Közepes (tervezés, adatgyűjtés)
szinte senki nem ússza meg az edukálást, arra pedig ez a formátum az egyik leghatásosabb a Google rendszerében legalábbis, számomra fókusz, minden blogbejegyzésembe tervezek egyet, az alapja a szöveg, nagyon nem kell túlgondolni; vannak infografikák, amiket hónapokig készítenek, azok remekművek. Az alábbi infografikát kb. 2 óráig készítettem.
Videó (pl. YouTube tartalmak):
Előállítási költség: Magas (felszerelés, szakember)
Időigényesség: Magas (vágás, szerkesztés)
lehet a tartalom nagyon erős, de a forma itt akkor is fontos - nagyon erős a verseny, ezért nehéz műfaj; viszont social mediaban a legnagyobb hatást lehet vele elérni, az algoritmusok szeretik, egy TikTok videó 30 perc is lehet, de gyakoribb, hogy 2 órát kell rá szánni
A TikTok hatszor magasabb engagement rate-tel rendelkezik az Instagram Reels videókhoz képest, és 44%-kal több kommentet szerez, ezért jobban megéri oda készíteni a tartalmat, majd átmenteni a többi platformra (adatok forrása: Socialinsider). Másik dolog, ami a TikTok mellett szól, hogy nem kell különösebben igényesnek lennie, mozogjunk a trash-hétköznapi tengelyen.
Podcast:
Előállítási költség: Közepes (esetlegesen berendezés)
Időigényesség: Közepes (rögzítés, szerkesztés)
Hatás: még a népszerű vendég vagy téma sem garancia arra, hogy sokakat elér nagy marketing büdzsé nélkül, nehéz organikusan fejlődni
Elég általánosító ez így összegezve, hiszen a konkrét esetekben számtalan eltérő körülmény adódik. Azt fixen állíthatom, hogy növekvő vállalkozóként, ha ki akarod szervezni a tartalomgyártást, akkor az első árajánlat hidegzuhanyként ér majd. Azt kell ilyenkor mérlegelned, hogy milyen megtérülést tudsz te magad elérni a tartalmaiddal. Például egy szöveges tartalom előállítására legjobb, ha magadat kapacitálod, miután tanácsot kértél egy szövegírótól. Az is járható út, hogy szerkesztésre szerződsz vele, vagy mentorálásra. Így a munka dandárja nálad marad, de kevesebbet kell külsős emberre költened. Ha úgy látod, hogy ennyi idő alatt többszörösét keresed a munkáddal, akkor nem kérdés, hogy érdemes-e kiszervezni a szövegírást.
Videós tartalmaknál még bejöhet az amatőr forma, de amit biztosan nem egyszerű kitalálni, az a piacismeret.
Erőforrás tervezés gyakorlat:
Ha van ötletes füzeted, akkor kapd elő és kategorizáld be a fentiek alapján. Ha nincs most épp ötleted, akkor nézz rá az eddigi tartalmaidra, válaszd ki a legjobban teljesítőket és elemezd. Mérd fel, hogy hogyan tudnál hasonlót létrehozni. Havi szinten, heti szinten? Mi szolgálná legjobban az üzleti érdekedet? Milyen módon lehetnél még jobb ezekben, kinek a tanácsára lenne szükséged a szintugráshoz?
Megtaláltad, amit kerestél?
Ha szeretnéd megvitatni a feladatot, vagy van egy nagyszerű ötleted, kérlek, ne habozz felvenni a kapcsolatot velem bármilyen formában.
Comentários